Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, hol a lovad?

 Újabb hóbort, újabb őrültség, még egy blog. Mert blogból sosem elég, én meg túl lusta vagyok ahhoz, hogy bármit is befejezzek.

"Üdvözöllek dicső lovag, 
Szép a ruhád, szép a lovad!
(...)
Szép vagy, mint egy rózsaszál, 
Ó, te kedves királylány!"

 Már régebben is vezettem személyes blogot, de kihasználatlanság, idő és kedv hiány miatt végül úgy döntöttem, hogy elválnak útjaink. (Meg igazándiból túl sok volt a végére a picsogás és már engem idegesített.)
De! Ígérem, hogy ezt a helyet, nem fogja beszennyezni (annyira) a melankolikus gondolkodásom, mert más célja lesz ennek a "rókalyuknak". Mondhatnánk úgy is, hogy egyfajta terápiás kezelés, figyelemelterelés és új hobbi lesz számomra eme blog. Aztán majd meglátjuk. mi lesz belőle. (Esküszöm, hogy rosszban sántikálok. Csak Zoldzsörnek ne mondjátok el. Ő a barátom, és pusztán csak a hivatása miatt hívom így.)
Egyelőre szerintem ennyi elég is, legalábbis kezdőposztnak. Azt nem mondom, hogy napi vagy heti rendszerességgel fogok jelentkezni, mert az még nekem is nagy kihívás lenne. Viszont megpróbálok a lehető legtöbbet kihozni magamból.